Alapszabály
Kultúra és Művészet Mindenkinek
Közhasznú Egyesület
ALAPSZABÁLY
- a 2008. január 22-én kelt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva -
I. Általános rendelkezések
1. Az egyesület neve: KULTÚRA ÉS MŰVÉSZET MINDENKINEK Közhasznú Egyesület
2. Az egyesület székhelye: 1188 Budapest, Póth Irén utca 46/a.
3. Az egyesület működési területe: Európai Unió.
4. Az Egyesület tagjai az európai, ezen belül kiemelten a magyar kulturális és művészeti értékek iránt elkötelezett, azok széles körű bemutatása és népszerűsítése érdekében felelősségteljes tevékenységet vállaló természetes személyek önkéntes társulásán alapuló, önerőre támaszkodó, a magyar művészi teljesítmények számára médianyilvánosságot biztosítani kívánó, értékteremtő és közművelődési célú egyesület. Az egyesület önálló jogi személy.
5. Az egyesület a Magyar Köztársaság Alkotmányát tiszteletben tartva, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, valamint az alapszabály és a vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően működik.
6. Az egyesület együttműködik az összes hasonló magyarországi és európai uniós egyesülettel, egyéb civil szervezettel, állami és önkormányzati intézményekkel.
II. Az egyesület célja és feladatai
1. Az egyesület célja
• Médianyilvánosságot, különböző bemutatkozási és megjelenési lehetőségeket biztosítani az európai, ezen belül kiemelten a magyar (beleértve a határon túli magyar) művészeti és kulturális élet szereplői számára,
• Saját gyártású kulturális témájú műsorok (színházi és koncertközvetítések, könyvbemutatók, képzőművészeti és népművészeti hagyományőrző tevékenységek bemutatása, közművelődési célú oktatófilmek, stb.) készítése, és minden lehetséges módon történő terjesztése,
• A kultúra és művészet a társadalom minél szélesebb rétegeihez történő eljuttatása.
• Ismeretterjesztés, a táradalom műveltségi színvonala emelésének elősegítése,
• A közösségi szellem erősítése közkincseink és közös értékeink tudatosítása által.
2. Az egyesület feladatai
• A művészek és alkotók által rendelkezésre bocsátott jogtiszta mozgókép-anyagok szerkesztett formában történő közzététele,
• Saját gyártású műsorok – riportok, közvetítések, felvételek, bemutatók, kulturális és művészeti témájú hírek, oktatási célú anyagok készítése és közzététele, valamint ezen műsorok népszerűsítése más médiumokon keresztül,
• Minden művészeti ágra kiterjedően, a lehető legszélesebb körben a legtöbb alkotó és művész bemutatása,
• Szoros együttműködés kialakítása a különböző művészeti és kulturális intézményekkel (művelődési házak, múzeumok, galériák, művészeket tömörítő szervezetek, önkormányzatok kulturális osztályai, művészetoktatási intézmények, stb.), amelynek során műsorunkban felhívjuk a figyelmet az általuk szervezett kulturális eseményekre, valamint tevékenységük bemutatására is lehetőséget biztosítunk.
• Együttműködés az uniós és hazai államigazgatási szervezetekkel és önkormányzatokkal.
3. Az egyesület az európai, ezen belül kiemelten a magyar (beleértve a határon túli magyar) művészet és kultúra bemutatása és népszerűsítése terén rendszeres propaganda tevékenységet végez, kapcsolatokat alakít ki és tart fenn ilyen tevékenységet folytató vagy azt támogató hazai és nemzetközi társadalmi és állami szervekkel és a tömegkommunikációs eszközök képviselőivel.
4. Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete a pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, pártpolitikai tevékenységet nem folytat.
5. Az egyesület befektetési tevékenységet nem folytat.
6. Az egyesület által nyújtott közhasznú szolgáltatásokból mindenki részesülhet, aki a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó feltételeknek megfelel. Az egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 26. § c) pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek közül – céljainak megfelelően – az alábbiakat folytatja:
• Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
• Kulturális tevékenység,
• Kulturális örökség megóvása,
• A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarokkal kapcsolatos tevékenység
7. Az egyesület egyéb feladati körében
• képviseli tagjait a kultúrával és művészetekkel foglalkozó társadalmi fórumokon, illetve szervezetekben, más szervezetek jogainak csorbítása nélkül,
• nemzetközi kapcsolatokat épít ki és tart fenn,
• önállóan, illetve más szervezetekkel közösen tájékoztató és propaganda anyagot ad ki,
• a kulturális és művészeti tevékenységek bemutatásának és népszerűsítésének elősegítése érdekében alapítványokat létesíthet illetve vehet át,
• a kulturális és művészeti életben kiemelkedő alkotó tevékenységet végző személyek vagy szervezetek részére díjakat alapíthat,
• céljai érdekében anyagi eszközöket vehet át és használhat,
• az egyesület működési feltételeinek bővítése céljából vállalkozási és szolgáltatási, illetve gazdasági társulásokat hozhat létre.
III. Az egyesület tagsága
1. Az egyesület tagja lehet minden természetes személy, aki vállalja, hogy a tagdíj megfizetésén túl aktívan hozzájárul az egyesület céljainak eléréséhez, részt vesz az egyesület szervezeti életében és tagfelvételi kérelmét az Intéző Bizottság elfogadta.
2. Az egyesületnek továbbá pártoló és tiszteletbeli tagjai vannak:
• pártoló tagja lehet minden természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) az egyesület szervezeti életében nem kíván vagy nem tud részt venni, de az egyesület céljainak elérését anyagi eszközökkel vagy egyéb módon támogatja és akinek (amelynek) pártoló tagsági kérelmét az Intéző Bizottság elfogadta.
• tiszteletbeli tag lehet az a természetes személy, akit az egyesület érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége miatt az egyesület közgyűlése tiszteletbeli taggá választott.
3. A tagok az egyesületet tagdíj és egyéb hozzájárulás formájában támogatják. A pártoló tagok rendszeres tagdíjat nem fizetnek, hozzájárulásuk mértékét és módját pártoló tagként való felvételük során az egyesülettel kötött megállapodásuk határozza meg.
4. Az egyesület tagjai – a pártoló tagokon és a tiszteletbeli tagokon kívül – azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. A tagsági viszony a tagfelvételi kérelem írásbeli elfogadásának napját követő napon keletkezik.
5. Az egyesület tagjainak jogai:
• titkos szavazással megválasszák az egyesület vezető szerveit, illetve tisztségviselőit,
• részt vegyenek az egyesület életében, javaslatokat, indítványokat tegyenek,
• felszólalási, szavazati, választó és választhatósági joggal rendelkezzenek,
• a belső szabályzatokban megállapított feltételekkel igénybe vegyék az egyesület szolgáltatásait és az általala nyújtható kedvezményeket.
A pártoló és tiszteletbeli tagok jogosultak javaslattételi, tanácskozási joggal részt venni a közgyűlésen, azonban nem szavazhatnak, nem választhatnak, és nem választhatók tisztségekre.
6. Az egyesület tagjainak kötelezettségei:
• az egyesület tevékenységének aktív támogatása,
• az alapszabály és szabályzatok előírásainak megtartása,
• az egyesület rendezvényein való részvétel,
• az alapszabály szerint a tagdíj pontos fizetése,
A pártoló és tiszteletbeli tagok kötelezettsége az alapszabály betartása. A pártoló tagok kötelesek a vállalt támogatást nyújtani, a tiszteletbeli tagok tagdíjfizetésre nem kötelesek.
7. A tagsági viszony megszűnik:
• a tag kilépésével, amelyet az Intéző Bizottsághoz kell írásban bejelenteni,
• kizárással,
• a tag halálával, pártoló tag esetén elhalálozással vagy jogutód nélküli megszűnéssel,
• törléssel, ha a tag tagdíjfizetési kötelezettségének az esedékességtől számított három hónapon belül, felszólítás ellenére sem tesz eleget,
• az egyesület megszűnésével.
Kizárható az a tag, aki tevékenységével, illetve tagsági jogainak visszaélésszerű gyakorlásával veszélyezteti az egyesület céljainak elérését. A tag törlésére az Intéző Bizottság jogosult. A tag a kizárásról szóló határozat ellen, a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Közgyűléshez fellebbezhet.
IV. Az egyesület szervezési és működési elvei
1. Az egyesület a tevékenységét tagjai, saját szervein keresztül, valamint társadalmi szervezetek és mozgalmak segítségével, társadalmi erők támogatásával fejti ki. Ennek során kapcsolatot tart a lakossággal, valamint állami, önkormányzati és társadalmi szervekkel, szervezetekkel.
2. Az egyesület működése a demokratikus vezetés és irányítás elveire épül, amelynek során a testületi elv érvényesül, de a kisebbségi véleményt is ismertetni kell.
3. A testületi szervek akkor határozatképesek, ha az ülésen a szavazásra jogosult tagjainak több mint a fele jelen van. Ha a jogszabály vagy az alapszabály minősített többséget nem ír elő, úgy a határozathozatal egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással történik. Közgyűlési döntés során, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A testületi szervek ülései nyilvánosak.
4. Az egyesület saját szerveit a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelően, önállóan alakítja ki. A testületi szervek döntéseit a szervezet ügyintéző szerve (Intéző Bizottság) nyilvántartja a határozatok tárában. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és az ellenzők számarányát, nyílt szavazás esetén a személyét. Az Intéző Bizottság gondoskodik a szervezet döntéseinek érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon. A testületi szervek döntéseit a szervezet székhelyén (telephelyén) elhelyezett hirdetőtáblán és az Egyesület honlapján hozza nyilvánosságra. A szervezet működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet, a szervezet székhelyén (telephelyén) előre egyeztetett időpontban. A szervezet működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének lehetőségéről, valamint beszámolói közléseiről időszaki kiadványaiban és az Egyesület honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.
5. Az egyesület szervei
• Közgyűlés
• Intéző Biztottság (IB)
• Felügyelő Bizottság (FB)
6. A Közgyűlés az egyesület legfőbb testülete, amely minden, az egyesület hatáskörébe tartozó kérdésben dönthet. A közgyűlés a tagok összességéből áll és kizárólagos hatáskörébe tartozik :
• az egyesület alapszabályának létrehozása, módosítása,
• az éves költségvetés elfogadása,
• az IB beszámolója alapján az egyesület munkájának értékelése, legfontossab feladatainak meghatározása, a zárszámadás és az éves beszámoló elfogadása,
• az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg, a Ksztv. 19. § (3) bekezdése szerinti tartalommal összeállított közhasznúsági jelentés elfogadása,
• öt éves időtartamra megválasztja az Intéző Bizottság, valamint a Felügyelő Bizottság tagjait, továbbá az egyesület elnökét,
• jogosult bármely tisztségviselője, illetve testületi tag visszahívására, amennyiben az a tisztségéből adódó feladatokat nem látja el.
• dönt a tiszteletbeli tagok megválasztásáról, illetve a tagság visszavonása ügyében, amennyiben a tiszteletbeli tag tevékenységével veszélyezteti az Egyesület céljainak elérését,
• kimondja az egyesület feloszlását vagy más társadalmi szervezetekkel történő egyesülését,
• megállapítja a tagdíjakat,
• elfogadja a fegyelmi szabályzatot,
• díjak és kitüntetések kérdésben állást foglal,
• dönt azon ügyekben, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
A Közgyűlés rendes vagy rendkívüli. Rendes közgyűlést legalább évente össze kell hívni. A közgyűlést az IB vagy az elnök jogosult összehívni, de a tagok egyharmada – az ok és cél megjelölésével – is jogosultak az összehívásra. A közgyűlésre a napirendet is tartalmazó meghívót írásban, az átvételt igazolható módon kell megküldeni a tagok részére. Az egyesület közhasznú működésére tekintettel, a közgyűlés meghívóját meg kell jelentetni az egyesület döntéseinek nyilvánosságra-hozatala szabályai szerint. A meghívók elküldése, illetve közzététele és a közgyűlés napja között legalább nyolc napnak kell lennie.
A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagoknak több mint a fele jelen van. Határozatait általában szótöbbséggel hozza, nyílt szavazással. A tagok kétharmadának szavazata kell az alapszabály módosításához, az egyesület más társadalmi szervezettel történő egyesüléséhez, valamint feloszlásának kimondásához, illetve a tiszteletbeli tagság visszavonásához.
A közgyűlésen személyesen kell szavazani. Minden választott hely betöltéséhez titkos szavazás és egyszerű többség szükséges. A közgyűlés az éves beszámoló elfogadásáról az Intéző Bizottság javaslata alapján, a Felügyelő Bizottság állásfoglalásának figyelembe vételével, egyszerű többséggel dönt. Szavazategyenlőség esetén az ülés elnökének szavazata dönt. A közgyűlés ülései nyilvánosak.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető, illetve két hitelesítő ír alá. A közgyűlésen elfogadott határozatokról folyamatos nyilvántartást kell vezetni, amelyből kitűnik a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (név szerinti szavazás esetén a személye). A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeti hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a jelen alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
7. Az Intéző Bizottság (IB) két közgyűlés között irányítja az egyesület munkáját és szükség szerint ülésezik. Az IB tagjai:
• Az egyesület elnöke
• A közgyűlés által megválasztott további két tag
Az Intéző Bizottságnak, mint az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének bármely magyar állampolgár, továbbá letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár tagja lehet, amennyiben a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva. Nem lehet az IB tagja olyan személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. Az IB tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznű szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen (vezető tisztséget) más közhasznú szervezetnél is betölt.
Az IB feladatai:
• gazdálkodik a közgyűlés által megállapított költségvetés keretin belül,
• dönt tagok (pártoló tagok) felvételőről, törléséről illetve kizárásáról,
• nyilvántartást vezet a közgyűlés határozatairól, biztosítja az azokba való betekintés lehetőségét,
• jogszabály által hatáskörébe utalt ügyekben eljár, illetve dönt.
Az IB havi rendszerességgel ülésezik és köteles tevékenységéről a következő közgyűlésen beszámolni. Az IB üléseit az elnök hívja össze, a napirendet is tartalmazó meghívót írásban, az átvételt igazolható módon kell megküldeni a tagok részére. Az IB üléseiről a határozatokat is tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök és a megválasztott jegyzőkönyvvezető ír alá. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeti hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a jelen alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
Az IB által elfogadott határozatokról folyamatos nyilvántartást kell vezetni, amelyből kitűnik a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (név szerinti szavazás esetén a személye). Az IB határozatait az érintettekkel írásban – az esetleges jogorvoslati lehetőség feltüntetésével – kell közölni.
8. A Felügyelő Bizottság (FB) három tagból áll. A FB elnökét is a Közgyűlés választja meg. Az FB maga állapítja meg ügyrendjét.
Nem lehet az FB tagja vagy elnöke az a személy, aki:
a) az IB tagja vagy elnöke,
b) az egyesülettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, valamint az olyan személy, illetve ezen személy hozzátartozója (Ptk. 685. §), kivéve ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) az egyesület cél szerinti juttatásából részesül, ide nem értve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást, illetve
d) az a-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója,
e) olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. Az FB tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznű szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen (vezető tisztséget) más közhasznú szervezetnél is betölt.
Az FB tevékenysége során figyelemmel kíséri az egyesület alapszabály szerinti működését, a rendelkezésre álló eszközök meghatározott célokra történő felhasználását és ellenőrzi az egyesület pénzügyi gazdálkodását, valamint feladata a fegyelmi eljárások lefolytatása, a fegyelmi határozatok meghozatala és azok végrehajtása illetve végrehajtatása. Az FB állást foglal az egyesület éves beszámolójának IB által előkészített tervezetéről. Az FB szükség szerint, de évenként legalább egyszer, az éves rendes közgyűlés előtt ülésezik. Az FB üléseit az FB elnöke hívja össze írásban, a napirend közlésével. Az FB üléseiről a határozatokat is tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök és összes tag aláír.
Az FB akkor határozatképes, ha az ülésen az összes tagja jelen van. Határozatait szótöbbséggel hozza, nyílt szavazással. Az FB által elfogadott határozatokról folyamatos nyilvántartást kell vezetni, amelyből kitűnik a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (név szerinti szavazás esetén a személye). Az FB határozatait az érintettekkel írásban – az esetleges jogorvoslati lehetőség feltüntetésével – kell közölni.
Az FB hatáskörére egyebekben a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 11. §-a az irányadó.
9. Az egyesület elnöke
• vezeti a közgyűlést és az IB üléseit.
• kiadmányozási joggal önállóan, utalványozási joggal pedig bármelyik IB taggal együttesen rendelkezik.
• képviseli az egyesületet, annak nevében jognyilatkozatokat tehet és szerződéseket köthet.
• közvetlenül vagy más személy (megbízott szakértő) útján végzi az egyesület tevékenységével kapcsolatos adminisztratív teendőket.
• ellátja mindazon további feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
• akadályoztatása esetén jogosult bármely IB tagnak tevékenysége gyakorlásához eseti megbízást adni.
V. Az egyesület gazdálkodása
Az egyesület kiadásait bevételeiből fedezi. Az egyesület a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
Az egyesület bevételeit képezik a
• tagdíjak
• a pártoló tagok hozzájárulásai, adományok, hagyatékok, alapítványok
• gazdasági (vállalkozási) tevékenységből származó hasznok
• az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány,
• európai uniós vagy hazai pályázatokon elnyert támogatások
• az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
• egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel.
Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. Az adománygyűjtés csak az Egyesület írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. Az Egyesület részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.
Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.
Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat kiírásáról az IB gondoskodik, amely alapján az Egyesület egyéni és csoportos szervezeti támogatást nyújthat. Az Egyesület által kiírt pályázatot a benyújtására nyitva álló határidő lejárta előtt legalább 30 nappal egy országos napilapban közzé kell tenni. A pályázatról döntő IB határozatot az érintettekkel a döntést követő 15 napon belül írásban kell közölni, a pályázatok nyerteseinek névsorát nyomtatott sajtóban hirdetményben kell közzétenni.
Az Egyesület szervezeteknek, egyéneknek és különböző – céljaival összhangban álló – programokhoz támogatást írásbeli indokolt kérelemre a kérelmezőnek folyósíthat. A pályázatról az IB legkésőbb a beérkezést követő második ülésen dönt, a döntést a Határozatok könyvébe bejegyzi és az érintettel a döntést követő 15 napon belül közli, valamint a döntést az Egyesület székhelyén kifüggeszteni, továbbá saját honlapján nyilvánosságra hozni köteles.
A cél szerinti juttatásokra (pályázatokra, program- és egyéni támogatásra) évente a várható bevételek alapján előreláthatóan fordítható összegről, annak a különféle juttatásonkénti megosztásáról az év első Közgyűlésén kell rendelkezni. A ténylegesen kifizetett cél szerinti juttatások kimutatását az évente utólag készített, és a Közgyűlés által elfogadott közhasznúsági jelentés tartalmazza. A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet. Az egyesület köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-ig az egyesület székhelyén kifüggeszteni és ezzel egyidejűleg saját honlapján, időszaki kiadványaiban és a sajtó útján közzétenni.
Az egyesület a pénzügyi, gazdasági tevékenységéért, kötelezettség vállalásáért vagyona mértékéig felel. A tagok – tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
VI. Az egyesület megszűnése
Az egyesület megszűnik, ha
• feloszlását a közgyűlés kimondja,
• más társadalmi szervezettel való egyesülését a közgyűlés kimondja,
• az arra jogosult szerv feloszlatja, illetve megszűnését megállapítja
Az egyesület megszünése esetén – hitelezők keilégítése után – vagyonáról az alapszabály vagy a közgyűlés döntése szerint kell rendelkezni. Az egyesületre az 1989. évi II. törvény (Etv.) 21. § (2) bekezdésének szabályait kell alkalmazni.
VII. Az egyesület képviselete
Az egyesületet az elnök önállóan képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Az egyesület jegyzése az egyesület iratain úgy történik, hogy az egyesület képviseletére jogosult az iratokat az egyesület géppel vagy kézzel írt, előnyomott vagy nyomtatott neve alatt – hiteles aláírási címpéldányának megfelelően – saját névaláírásával látja el.
VIII. Vegyes rendelkezések
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, továbbá az egyesületekre vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
Budapest, 2008. január 22.
Márkus Istvánné, elnök
Kerényi Judit, IB tag
Diószegi Gábor, IB tag